Az én olcsó,kis költségvetésből készült,használt kosztümös, B-film életem
"Hogyan csinálják ezt az emberek - félretenni minden félelmüket és feltétel nélkül bízni valakiben, minden tökéletlenségük és félelmük ellenére? " "Azthiszem, az agyam már sohasem fog rendesen működni. Legalább csinos vagyok." (Bella)
The sun will always shine, That's how you make me feel, We're gonna be all right, Cause what we have is real, and we will always be together.
Bejegyezte:
Melleeon 2009. február 16., hétfő
dátum:
12:02
Újabb két fejezet kipipálva. Ma kaptam meg a 10. és 11.fejezetet és már el is olvastam. És valami iszonyat jó volt. Nagyon tetszett nekem, és már nagyon várom hogy ki adják a könyveket és le legyenek forgatva a filmek. Lehet, hogy kicsit, na jó nem is kicsit hanem nagyon szeretem a szerelmes filmeket, de valamilyen szinten vonz a természetfeletti is. Pont ezért jó ez a könyv sorozat hiszen meg van benne minden ami csak kell, szerelem,kaland,krimi, természetfeletti(vámpírok) és kell ennél több?Egyszerűen hangulatot csinálok magamnak ami azt jelenti hogy háttérzajként megy Robert Pattinson- Let me sign című dala és jöhet a következő fejezet. És az oldalak csak repülnek,azt veszem észre hogy megint alig van egy-két oldalam hátra és ki tudja mikor kapom meg a következő fejezetet. Idegölő ez a várakozás. De mindent megér ha utána olvashatom valamelyik fejezetet. Már barátnőm is megkapta, várom mikor ér már utol mert meg kell vele beszélni a fejleményeket, Szegény másik barátnőmet sajnálom, mert ő nem rajong ezekért a történetekért( de csak mert meg se nézte még az első filmet) szóval ő kicsit ki van rekesztve ezek alól. A barátom pedig már fel se veszi ha megint az Alkonyatról beszélek, hanem figyelmesen végig hallgat és nem zavarja (vagy ha zavarja is jól leplezi), de ha elég neki akkor úgyis mindig szól. Nah szóval Rob halk hangja megy miközben olvasom hogy Billy Balck épp a Quileute törzs történeteit meséli,mintha én is ott ülnék a törzs mellett és egyike lennék azoknak akik hallgatják ezt a különös és hihetetlen történetet.Ahogy hallom a mély altató hangját és figyelem a tűz ropogását, valami hihetetlen nyugtató.Megnyugszom,elernyedek és már nincs más csak maga a történet.Mintha tényleg ott ülnék. Majd egy pillanatra feleszmélek és rájövök a koli szobában ülök Rob hangja meg mindig megy halkan és valaki írt msn-en. Felébredek,visszatérek a valóságba. Ilyenkor minden olyan sívár, minden egy hangú.Miután mindent lerendezek visszatérek a gondtalan világba ahol nem léteznek számlák,tantárgyak,ZH-k semmi sincs a világon csak a történet és újra egy lehetek azok között akik hallgatják a történetet. Mintha egy burok lenne körülöttem, azt hiszem Stephenie Meyer nagyon jól kitalálta ezt a történetet, Robnak meg iszonyat jó nyugtató hangja van. :D:D
"- Csak egy perc-. Vigyorgott Jasper miközben hátralépett
-Bellának is mutatni akarok valamit- Nyugtalanul néztem ahogy előrehúzza Alice-t.
-Tudom, hogy aggódsz miatta- magyarázta nekem,miközben Alice vidáman betáncolt középre.
- Meg akarom mutatni miért nem kell aggódnod miatta.
Bár tudtam, hogy Jasper soha nem fogja megengedni, hogy Alice megsérüljön, még mindig nehéz volt nézni ahogy ő lesüllyed hogy guggolva szembenézzen vele. Alice mozdulatlanul állt, Emmett után abró babának tűnt, miközben magában mosolygott.Jasper megmozdult, és a bal oldalára lopakodott. Alice lehunyta a szemeit.
A szívem hangosan dobogott mikor Jasper arrafelé osont ahol Alice állt. Jasper felugrott és eltünt. Hirtelen Alice másik oldalán volt. Ő nem mozdult meg.
Jasper ellőkte magát és gördítette őt megint csak mögötte guggolt a földön mint első alkalommal; egész idő alatt Alice állt miközben rá mosolygott, a szemeit becsukta. Most figyelmesebben néztem Alice-t.
Mozgott — éppen elszalasztottam ezt, annyira megzavart Jasper támadása. Tett egy kis lépést és pontosan egy másodperc múlva, amikor Jasper teste keresztülrepült egyenesen oda ahol ált. Tett egy másik lépést, amíg Jasper megfogta a kezeivel azt a részt ahol a dereka volt.
Jasper megfogta őt és Alice gyorsan kezdett el mozogni. Táncolt — csigavonalban és szlalomban mozgott mint egy jégtáncos.Jasper társult hozzá miközben előrelendült ugy mozgott mint Alice, de soha nem érintette meg őt, mintha valami táncot koreografáltak volna.
Végül Alice nevetett. Végül Jasper újra földön volt Alice ajkai pedig a nyakánál. -Megvagy-mondta, miközben megcsókolta a nyakát.
Jasper kuncogott miközben a fejét rázta.- Igazán kis ilyesztő szörny vagy. "
/Eclipse/
"Jaspert láttam meg először—de nem úgy tűnt, hogy ő is észrevett. A szemeivel csak Alice-t kereste.Alice gyorsan odaszaladt hozzá, de nem ölelte meg, mint ahogy azt a többi párocska teszi, amikor hosszú idő után meglátják egymást. Csak merően nézték egymást, de a pillanat olyan személyesnek tűnt, hogy úgy éreztem, félre kell néznem. "
/New moon 22.fejezet/
"Tudod Jacob, ha nem lennénk természetünknél fogva ellenségek, és nem próbálnád ellopni tőlem az életem értelmét, talán valóban kedvelnélek.”
„Talán…ha nem lennél egy undorító vámpír, akinek feltett szándéka, hogy kiszívja az életet a lányból, akit szeretek…hát nem, akkor sem kedvelnélek.”
Edward kuncogott."
/Eclipse 22.fejezet/
"Jasper kuncogott miközben a fejét rázta.- Igazán kis ilyesztő szörny vagy." /Eclipse 18.fejezet/
-Van egy-két hiba a történetben. Például hiányzik a törött ablak. -Nem igazán - mondta Edward. - Alice nagy élvezettel gyártott bizonyítékot. Mindenre gondolt, és nagyon meggyőzően tette, úgyhogy ha gondolod, akár be is perelheted a szállodát. Nem kell aggódnod semmi miatt! - Lágyan megcirógatta az arcomat. - Most csak az a dolgod, hogy meggyógyulj!
/Twilight 466.o./
Elgondolkodott egy percre. "Rendben, felejtsük el a határokat. Ha azt akarod, hogy én csináljam—akkor el kell fogadnod egy feltételt."
"Feltétel?" a hangom egyenletes volt. "Milyen feltétel?"
Megfontoltan nézett —miközben lassan kimondta. "Előbb hozzám kell jönnöd."
Várakozón bámultam rá … "Oké. Hol itt a csapda?"
Felsóhajtott. "Bella, porrá zúzod az önbizalmamat. Épp megkértelek, és te meg azt hiszed, hogy ez egy vicc."
Hogy ki vagyok én??? És mi leszek??
Ha nagy leszek magas szeretnék lenni,jah és mérnök informatikus.Imádom a vámpíros történeteket és a filmeket, és a Jane Austen regényeket.Nah meg az én Ferimet és Bubumat.Meg a családomat is.
Forever Alkonyat
természetfeletti(vámpírok) és kell ennél több? Egyszerűen hangulatot csinálok magamnak ami azt jelenti hogy háttérzajként megy Robert Pattinson- Let me sign című dala és jöhet a következő fejezet. És az oldalak csak repülnek,azt veszem észre hogy megint alig van egy-két oldalam hátra és ki tudja mikor kapom meg a következő fejezetet. Idegölő ez a várakozás. De mindent megér ha utána olvashatom valamelyik fejezetet. Már barátnőm is megkapta, várom mikor ér már utol mert meg kell vele beszélni a fejleményeket, Szegény másik barátnőmet sajnálom, mert ő nem rajong ezekért a történetekért( de csak mert meg se nézte még az első filmet) szóval ő kicsit ki van rekesztve ezek alól. A barátom pedig már fel se veszi ha megint az Alkonyatról beszélek, hanem figyelmesen végig hallgat és nem zavarja (vagy ha zavarja is jól leplezi), de ha elég neki akkor úgyis mindig szól. Nah szóval Rob halk hangja megy miközben olvasom hogy Billy Balck épp a Quileute törzs történeteit meséli,mintha én is ott ülnék a törzs mellett és egyike lennék azoknak akik hallgatják ezt a különös és hihetetlen történetet.Ahogy hallom a mély altató hangját és figyelem a tűz ropogását, valami hihetetl
en nyugtató.Megnyugszom,elernyedek és már nincs más csak maga a történet.Mintha tényleg ott ülnék. Majd egy pillanatra feleszmélek és rájövök a koli szobában ülök Rob hangja meg mindig megy halkan és valaki írt msn-en. Felébredek,visszatérek a valóságba. Ilyenkor minden olyan sívár, minden egy hangú. Miután mindent lerendezek visszatérek a gondtalan világba ahol nem léteznek számlák,tantárgyak,ZH-k semmi sincs a világon csak a történet és újra egy lehetek azok között akik hallgatják a történetet. Mintha egy burok lenne körülöttem, azt hiszem Stephenie Meyer nagyon jól kitalálta ezt a történetet, Robnak meg iszonyat jó nyugtató hangja van. :D:D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése